Orvostanhallgató voltam Szegeden. Azért írom meg, melyik városban, mert a postokból úgyis egyértelmű lesz előbb utóbb. És ebben az írásban, arról lesz szó, miért telt be a pohár.

  Ehhez előbb az alapokat el kell mondanom az orvosképzésről. 1922 óta 6 éves osztatlan képzés. Ez azt jelenti, hogy nem kapok 3 év után semmilyen papírt és nem kell a következő 3 évhez újra felvételiznem. 6 év egyben és kész. Ezzel már eleve gondok vannak és most nem az osztatlan részre célzok. 1922 óta olyan fejlődésen ment át az orvostudomány, hogy azt robbanásszerűnek kell nevezni. Megjelent a genetika, az immunológia és még sorolhatnám, nem beszélve az amúgy már létező területek fejlődéséről. És nekünk ugyanúgy csak 6 évünk van ezek elsajátítására, mint a 70 éve végzetteknek, akik még csak nem is hallottak a DNSről, és egyéb újításokról. De ám legyen végülis ez más szakterületekre is igaz gondolom.

Maradjunk az időbeosztásnál. Az orvosin is bevezették a kredit rendszert. Nálunk ez abban nyilvánul meg, hogy meg van szabva évente hány kreditet kellett teljesítenünk. A tárgyakat 3 kategóriába sorolják. Vannak kötelező tárgyak, amelyeket mindenkinek meg kell csinálni ahhoz, hogy orvos legyen. A másik 2 csoport a kötelezően választhatók és a szabadon választható tárgyak, ezeket nem kell mind felvenni, csak bizonyos kredit mennyiségért párat. Ezek, azért vannak, hogyha valami mélyebben érdekelne minket lehetőségünk legyen tanulni róla. Tudom, hogy ez nyavalygásnak hangzik, DE órarend szerint mindennap 16:00-17:00ig tartottak a kötelező tárgyaink és ezek a plusz órák akkor kezdődnek. Tehát egy héten legalább kétszer vagy háromszor este 7-8kor végeztem az egyetemen. Innentől a leterheltség miatt nem feltétlen az érdekest, hanem a könnyen teljesíthetőt vettük fel legtöbben, ami nem igazán tartalmazott hasznos vagy új információt. Ez pedig felesleges időpocsékolás. 5. éven szerdán van egy óra, ami 20:30kor ér véget. Igen ESTE FÉL KILENCKOR. És a nap folyamán összesen egy 1,5 órás hézag van. Ami alatt ennem kellett, meg ha volt valami elintézni valóm, azt is oda kellett besűrítenem, mert mire végeztem semmi nem volt nyitva. Tehát ezeken a napokon csak este értem haza, amikor is le kellett ülnöm tanulni, mert hiába voltam benn előadáson egyszer nem elég hallani az anyagot, legalábbis nekem nem.  

Gyakran halljuk a Dékán Úrtól, hogy a tűzoltótanulás nem vezet sehova és nem lesz maradandó. Tűzoltótanulás alatt azt érti, hogy csak a zh-ra és vizsgára tanulunk és nem rendszeresen mindennap. És teljesen igaza van!!!! DE ha nem otthon élek, hanem kollégiumban vagy albérletben, akkor mosnom, főznöm, mosogatnom és néha takarítanom is kell. Majd ha ezekkel végeztem este 9-10kor üljek le tanulni és még az agyam is működjön. Hát nem tudom ezzel, hogy vannak az emberek, de miután egésznap új információkkal bombáztak és jegyzeteltem, ilyenkor inkább csak úgy érzem, hogy elfolyósodik koponyámban található szervem. Legjobb esetben is csak bambulok ki a fejemből, ha nem alszom be a könyv felett.

Lépjünk tovább, mert még ezt is megoldottuk valahogy. ÓRAREND. Ha kiigazodtam a blog készítésen, valahogy majd megpróbálom felrakni az órarendeimet. Gyorsan összegzem őket. 2órásak az előadások és a gyakorlatok ez 2x 45 percet jelent, amit szünet nélkül szoktak megtartani, ami azt jelenti, hogy van fél órám két előadás vagy gyakorlat között, hogy elmenjek mosdóba, átérjek egyik helyről a másikra és valamikor a nap folyamán egy ilyen fél órába jó lenne egy étkezést is beiktatni, hogy ne este 8kor egyek először. Persze ez is mellékes, hiszen egyéni szocprobléma, hogy a gimis tanárom idézzem. Csakhogy 4. évben fél órám volt kiérni Deszkre pulmonológia gyakorlatra. Deszk egy kb fél órás buszútra lévő falu, ahol a szanatórium található. Fél 3kor végeztünk egy gyakorlattal a szegedi klinika kertben ezután kb 10 perc alatt kiértünk a távolsági buszpályaudvarra, ahonnan 55kor indult csak busz (persze saját költségen). Így a 3kor kezdődő gyakorlatra fél 4re értünk ki és nem lehet kitolni sem a gyakorlatot, mert utána szintén 30 perc alatt vissza kellett érni az 5kor kezdődő kötelezően választható órára, ahonnan így is mindig legalább 10 percet késtünk és a mosdó sem fért bele  több mint, 5 órája a napirendbe. ÉS mindenki velünk kiabál. Mi vagyunk a hibásak. Holott kiadott órarend van, tehát nem oda veszem fel az órámat, ahova akarom. És ez nem egyszeri eset, mert következő éven is hasonló problémák voltak az órarendben, csak nem Deszkre, hanem Újszegedre vagy a város másik végébe kellett átérni.

Ekkor jön az 5. év, amikor már mindenki érzi, hogy mindjárt vége. Itt kevert rendszer van. Egyes gyakorlatok hetente vannak 1,5 órában és az órarend része, mások viszont tömbösítve a félév során 2 vagy 4 alkalommal, de akkor egész naposak és nekik nem számít, milyen óránk lenne aznap. Az aneszteziológia rendes, mert legalább igazolja azt a napot, máshol még ezt se teszik meg. Egy félév folyamán egy óráról 2x lehet hiányozni. Ezek a tömbösített gyakok ebből 1-et kapásból elvisznek. Itt jön be a kedvenc attitűdöm az egyetemen. Mindenkinek a saját tárgya a legfontosabb és le van ejtve, hogy nekem pedig nincs választásom, mert a diplomámhoz mindre szükségem van. Oldjam meg, ahogy tudom.

Kedvenc részem következik a Tanulmányi Osztály. A legtöbb órafelvételi és vizsga problémával hozzájuk kell fordulni. Ez szép és jó, ÁM ügyfélfogadás csak mindennap kb. 2,5 óra, amikor órarend szerint mindenkinek órája van és lógni kell, ha valamit el akarunk intézni. Mindez persze hagyján, de ők se igazán tudják mit merre és hogyan? Nem egyszer történt félretájékoztatás. De még csak nem is segítőkészek. A és B hét van 5. év során. AZ A héten nincsenek bizonyos órák B héten pedig plusz 3 gyakorlat van az A héthez képest. Meg kérdeztük nem lehetne-e az egyik gyakorlat A héten ugyanabban az időpontban, mint egy másik B héten könnyítés gyanánt. A válasz nem volt, mivel ugyanabban az időpontban nem lehet 2 óra. De könyörgöm az egyik az egyik héten van a másik pedig a következőn ez hol egy időpont???????????  Egy barátnőmnek itt kellett hagynia az egyetemet (nem önszántából). Bementünk megkérdezni, ezzel mi a teendő. Erre azt a választ kaptuk, hogy már feltalálták a postát, majd kiküldjük. Mindezt olyan stílusban, hogyha én ezt orvosként engedem meg magamnak másnap már ezzel van tele a média. Persze nyugodtan töröld te is belénk a lábad végül is mi vagyunk az egyetemért és nem fordítva!!!!!!!!!

OKTATÁS. Minden kötelező tárgyból van előadás és gyakorlat. Előadás a mi évfolyamunk 200 fő körüli volt összesen 3 terem volt, ahova befértünk volna ennyien. A többi évfolyam miatt nem lehet minden előadásunkat, ezekben tartani. Innentől kezdve miért várják el, hogy mindenki bejárjon? egy 100 fős előadóban sehogy sem férünk el még ha a lépcsőn is ülnek akkor sem. Mégis, ha nem jártunk, akkor nehezített vizsga és egyéb szankciók lépnek életbe. Megint csak mindenki oldja meg, ahogy akarja… Ráadásul az előadók egy részénél 2 trend van. Van magyar nyelvű diája az előadáshoz és ezzel elintézettnek érzi a munkáját, tehát bejön és szóról szóra felolvassa. Olvasni én is tudok köszönöm szépen. De még mindig ez a jobbik eset. Mert elég sokan megcsinálják a külföldi fizető hallgatóknak az angol nyelvű diát és azt hozzák be a magyar előadásra is. Magyarországon, ahol a magyar hallgatóknak kéne elsőbbséget élvezni, nem képesek összeállítani egy magyar előadásanyagot!!!!! Plusz 4.-5. éven nem divat kiadni az előadásanyagot. Van, aki arra hivatkozik, hogy mivel nem saját ábrát is tartalmaz, nem akar plagizálni. Őszintén minket ez nem érdekelne, nem adjuk ki, nem jelentjük fel érte, csak megfelelő forrásból akarunk tanulni. De hát onnan tanulsz, ahonnan akarsz. Persze vannak fantasztikus előadó professzorok is. Nem lenne igazságos, ha azt mondanám, hogy minden rossz, mert nem igaz. Ezért is nem akarok senkit a nevén nevezni. Senkit. Akinek nem inge, ne vegye magára.

GYAKORLATOK. Ha éppen nem szemináriumot tartanak helyette, akkor valamelyik éppen dolgozó orvos vagy rezidens, akinek amúgy is épp legalább 15 betegre kéne figyelnie és el van úszva a papírmunkával jelenik meg 10-15 perc késéssel, hogy beteghez vigyen. Tisztelet a kivételnek, mert igenis vannak intézetek, akik hangsúlyt fektetnek a gyakorlataikra. Szóval érkezik valaki, aki mind a 15ünket bevisz az osztályra. Körülbelül 5 főre jut egy beteg. Szerencsétlen páciensnek már ez is sok, főleg mivel a kikérdezés után mindegyikünknek egyesével végig kéne vizsgálnunk. Az orvos persze nem marad ott, tehát nem derül ki jól csináltuk-e. Nem mutatja meg mit kéne hallani, tapintani vagy látni, de ha az egész csoportnak meg is mutatja nem tudja mindenki meg nézni, mert a beteg is türelmetlen, meg nem is férünk hozzá. Ez a gyakorlati oktatásunk. Valljuk be ez nem igazán készít fel minket az orvos létre. És rezidensként sajnos már csinálnunk kell. Persze törvényileg csak felügyelet mellett lehetne mindent, de erre nincs kapacitás. Innentől kezdve magunkra vagyunk utalva. Csinálni kell és remélni. Persze az olyan alapvető gyakorlati dolgokról nem is beszéltem, hogy 6. év végén nem tudtunk vért venni, vénába branült tenni vagy artériás vért venni, pedig ezt az utolsót csak orvos végezhetné.

Vannak 4 hetes nyári gyakorlatok és persze a teljes 6. év gyakorlat. Itt mindenki maga intézi melyik kórházban kívánja ezeket tölteni. A legtöbb helyen itt sincs kapacitás az oktatásra, de nem éreztetik, hogy púp vagy a hátukon, amit tudnak megmutatnak és segítenek. Persze, mert itt egy osztályon max 3 hallgató van. Jobban tudnak velünk foglalkozni. Szóval eddig egy szavunk se volt azért, hogy az egészségügy az egyetlen terület, ahol a nyári szakmai gyakorlatért nem kapunk fizetést. Csakhogy nem hogy nem kapunk fizetést, ha az egyetem nem áll szerződésben a kórházzal, akkor a kórház tőlünk napi díjat szedhet a gyakorlaton törvényesen. Persze jó pár kórház eltekint ettől nagyvonalúan, ám nem mind. Ha én fehérvári vagyok és ott akarom tölteni az összes gyakorlatom, akkor napi 350ft-tal számolva 122.500ft-ot kéne fizetnem.

Mindezek után megértem, hogy egyes évfolyamtársaim annyira kiégtek, hogy még csak nem is az egészségügyben akartak elhelyezkedni. A belünket is kitaposták és minden rajtunk csattant. Örülünk, ha az egyetemen emberszámba vettek. BETELT A POHÁR!

A mostani Dékán szívügye, hogy Magyarországon helyezkedjünk el. Jogos kérés, ha azt vesszük, hogy az állam fizet az akármilyen oktatásunkért. Csakhogy van egy kis bibi a dologgal. A Dékán Úr villamosmérnök végzettségű. Igen az orvoskar dékánja nem orvos… Az egyetemen töltött idejét az elméleti intézeteknél töltötte, tehát egy percet sem dolgozott az igazi magyar egészségügyben. Innentől ez a buzdítás nem túl hitelszerű. Ha ezt valaki olyan mondja, aki több, mint 5 évig dolgozott orvosként, ápolóként, műtősnőként, szülésznőként, műtősfiúként vagy betegtologatóként, akkor elhiszem. Így kicsit vizet prédikál érzése van az embernek tőle.

Ugyanez a Dékán egy nem régi fórumon, amikor szóvá tették a gyakorlati oktatás hiányát, először el akarta poénkodni, majd kellő éllel közölte, hogy elintézheti, hogy újra kezdje az illető a 6 évet, a teljes egyetemt. Azzal fejezte be a válaszát, hogy van még pár szabad éjszakájuk, ami alatt pótolhatják a hiányzó tudásukat. Erre 2 dolgot válaszolnék. Nem tudtam, hogy az egyetem önképző kör. És elég nagy bajok vannak, ha a Dékán Úr úgy gondolja, könyvből megtanulható a gyakorlat. Persze felhozhatnám újra az időbeosztást. A már amúgy is 6 órás alvás idejüket, hova csökkentsék tovább??? Költői kérdés.

Elegem van. És azért kell erről szólni, mivel az odajárók nem fognak. Mindegyikük diplomát akar, tehát lapul és tűr. Ha az ön gyermekével tennék ezt, azt hagyná??? Akkor most miért hagyjuk??? Persze lehet mondani, hogy a többi egyetemen is ez van, DE A MI KEZÜNKBEN LESZ PÁR ÉVEN BELÜL AZ ÉLETE!! NEM LENNE JOBB, HA AKKOR TUDNÁNK SEGÍTENI??? MERT SEGÍTENI AKARUNK!!!! EZÉRT LETTÜNK ORVOSOK.